1.0Magyar Ízekhttps://magyarizek.cafeblog.huKonyhatündérhttps://magyarizek.cafeblog.hu/author/konyhatunder/<p style="text-align: justify">A Zalai borvidék hazánk ha nem is az egyik legrégibb, de történelmileg igazolható hogy egykoron a legnagyobb magyar borvidék volt, azonban híre, elismertsége mára kicsit megkopott, de az itt születő borok még mindig csodálatosak. A Zalai borvidék különleges éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták kiváló termőhelye. a Zalából még csak néhány borászatnak sikerült kitörnie a „nagy magyar piacra”, de ettől függetlenül a sokezer kis termelő kézműves pincészetében születő alkotások is felfedezésre érdemesek. Jöjjön el, fedezze fel a zalai borvidéket és a zalai borvidék is felfedezi Önt. </p> <p style="text-align: center"><a href="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/zala1.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-316" src="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/zala1-600x450.jpg" alt="zala1" width="600" height="450" /></a></p> <h4>Telepített szőlőfajták a zalai borvidékről</h4> <h4>Fehér</h4> <h5>Chardonnay</h5> <p>A minőségi fehérborszőlő-fajták közül Magyarországon a harmadik legelterjedtebb fajta. Bora sajátos fajtajelleges illatú és különleges zamatú, testes, kemény. A viszonylag magasabb savtartalmat finom savak alkotják.</p> <h5>Cserszegi fűszeres</h5> <p style="text-align: center"><a href="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/cserszegi-fuszeres.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-318" src="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/cserszegi-fuszeres-300x197.jpg" alt="cserszegi-fuszeres" width="300" height="197" /></a></p> <p>Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével. Cukorfoka közepes vagy jó - ellenálló-képessége viszont igen jó a faggyal, a peronoszpórával és a rothadással is. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény karakterű. Kitűnő házasításra is.</p> <h5>Királyleányka</h5> <p>Erdélyi eredetű, a Kövérszőlő és a Leányka természetes hibridjének vélik. Bora testes, a muskotályos fajtákhoz közel álló illatú, nem lágy, inkább harmonikus savtartalmú.</p> <h5>Kövidinka</h5> <p>Bora könnyű, vékony, eléggé lágy, de van fajtajelleges illata és zamata. Több kedvező tulajdonsága miatt a nemesítők keresztezéses nemesítésben szülőként felhasználták.</p> <h5>Olasz rizling</h5> <p>A minőségi fehérborszőlő-fajták közül Magyarországon a legismertebb és legelterjedtebb fajta. Jellegzetes rezeda illatú és keserű mandulára emlékeztető zamatú bora gyakran lágy.</p> <h5>Pintes</h5> <p>Az egyik legősibb magyar fajta. A filoxéra vész után eltűnt. 1968-ban találták meg a kiveszettnek hitt fajtát Cserkút mellett. Tudni kell róla, hogy régi zalai fajta, és ma is csak Zalában található. Nagy kár, hogy így elfelejtődött ez a szőlőfajta, mert szép savakkal rendelkező, tüzes, testes, harmonikus bort ad.</p> <h5>Rajnai rizling</h5> <p>A Rajna-mellékéről származik ez a világfajta. Bora friss és finom illatú, zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú. Érett szőlőből magas minőségű, élvezetes, máshoz nem hasonlítható karakterű bor készíthető. Savai miatt nehezen öregszik, száz éves palackjai is jól fogyaszthatók.</p> <h5>Rizlingszilváni</h5> <p>Reduktív típusú bora jól felismerhető és megkülönböztethető fajtajelleggel rendelkezik, kiváló zamatú, esetenként lágy.</p> <h5>Sauvignon blanc</h5> <p>Francia származású, az egész világon elterjedt szőlőfajta.. A belőle készülő karakteres bor könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik. Palackban is jól fejlődik, érik.</p> <h5>Szürkebarát</h5> <p>A fajta "Szürkebarát" megnevezése csak magyar nyelvterületen ismert. Legismertebb nemzetközi elnevezése a Pinot gris. Bora gazdag ízekben, extraktban, finom savú.</p> <h5>Zengő</h5> <p style="text-align: center"><a href="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/zengo_szuret1.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-319" src="https://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/zengo_szuret1-300x190.jpg" alt="zengo_szuret1" width="300" height="190" /></a></p> <p>Király Ferenc és nemesítő társai állították elő az Ezerjó és Bouvier keresztezéséből. Bora tetszetős zamatú finom savtartalommal.</p> <h5>Zenit</h5> <p>A Zenit fajta a század magyar fehérborszőlő nemesítésének egyik kiemelkedő eredménye. Előállítója Király Ferenc, aki az Ezerjót és a Bouvier-t keresztezte 1951-ben. Bora a magyar ízlésvilágba jól illeszkedik, kellemes illatú, zamatgazdag, harmonikus savtartalommal.</p> <h5>Zöld veltelín</h5> <p>Magyarországon a minőségi fehérborszőlő-fajták közül az ötödik legelterjedtebb fajta. Borának illata sajátos, a borshoz hasonlónak tartják. Többnyire vékony, de fajtajelleges bora könnyen felismerhető és bizonyos ételekhez jól illeszthető.</p> <h4>Vörös</h4> <h5>Cabernet sauvignon</h5> <p>Bora sajátos zamatú, nem minden fogyasztónak tetszik. Kellemes fanyarságát gazdag csersavtartalmának köszönheti, amely egyben bársonyos ízérzetet ad borának.</p> <h5>Kék oportó</h5> <p>A Portugieser, másnéven Kékoportó bora kifejezetten lágy, ugyanakkor fajtajelleges ízekkel, zamatokkal rendelkezik. Kitűnő házasítási alapanyag. Korai érése és fürtfelépítése, valamint ritkaságnak számító kék színű bogyója miatt étkezési célra is felhasználják.</p> <h5>Kékfrankos</h5> <p>Az egyik olyan szőlőnk, melyről sok a legenda. Hazánkba valószínűleg német közvetítéssel került. Egy mély tónusú, savhangsúlyos, karakteres bort ad, melynek illata nem túl intenzív, extrakttartalma is közepes.</p> <h5>Merlot</h5> <p>Bordeaux-ból származó szőlőfajta, amely hazánkban Villány és Szekszárd környékén talált ideális otthonra. Bora általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű, magávalragadó. A vastag, selymes textúrájú, jellegzetes aromájú, száraz bora ritkán közömbös a borfogyasztók között.</p> <h5>Zweigelt</h5> <p>Osztrák fajta. Dr. Fritz Zweigelt állította elő a Kékfrankos és a Szent Lőrinc keresztezéséből. Bora színanyagban gazdag, csersavdús, harmonikus, jó minőségű.</p>richhttps://magyarizek.cafeblog.hu/files/2015/04/királyleányka-150x150.jpg150150