Gyerek koromban ki nem állhattam a hagymát. Lehetett az vöröshagyma, lila hagyma, újhagyma vagy fokhagyma. Felnőttem és megváltoztam. Ma már elképzelhetetlen lenne számomra, hogy hagyma nélkül éljek. 😀
A kedvenc viszont a fokhagyma lett. Lehet egyben, egész fejként, lehet gerezdekben, lehet szeletelve, összetörve vagy egészen pépesre nyomva… De mikor melyiket használjuk?
Egyben megsütve mennyei csemege. Nem sok minden kell hozzá. Csapd le a fej fokhagyma tetejét, locsold meg sózott olíva olajjal és bugyoláld be jól a drágát alufóliába. Utána irány a sütő. Puhára sülve az egyik legfinomabb csemege és nem kell aggódni, hogy fokhagyma szagod lesz utána!
Jöhet a csipet csapat ilyen olyan változata. Pucoljunk!
És itt egy kis trükk a fokhagyma pucoláshoz:
Remek, itt van a kezünkben pár gerezd fokhagyma de hogyan tovább? Én a sültőben sült húsokat gerezdekkel szoktam megtűzdelni. Nem szeletelem fel és nem is aprítom össze a fokhagymát, hanem a megpucolt egyes gerezdeket dugdosom a bőr alá. Persze csak akkor ha szárnyasról beszélünk.
Fokhagyma szeletelve.
Ha tésztát főzök, akkor szinte minden esetben a szeletelt fokhagymát választom. Szeletelve kiadja az ízét, de mégsem veszi át a hatalmat az étel felett! Paradicsomos tésztához tökéletes! Ha nincs kedved szeletelni, egy nagy késsel össze is nyomhatod a gerezdeket. Ezzel lényegében ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a szeletelt változatban csak kevésbé szép az összkép.
A fokhagyma királynője
Az aprított, összepréselt fokhagyma a legdominánsabb ízt adja hozzá az ételhez. Pont emiatt csak akkor használd fel így, ha elfogadod a hagyma 2 napos íz utóhatását és tudod, az adott ételben biztosan erősen jelen lesz. Magam részéről, kivégző mennyiségben szeretek összetört fokhagymát beletenni az avokádó krémbe. És megvallom, nem érdekel, hogy akár 3 napig is érezni az utóízét. Egyszerűen olyan íze van az avokádónak fokhagymával, hogy bármit bevállalok érte. 😀
További szakavatott receptek ITT!
És végül, de nem utolsó sorban, a fokhagyma a legjobb vámpírok ellen! 😀
Konyhatündér
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: