Kis hazánk 22 borvidékkel büszkélkedhet. Ezekről a területekről származó boraink már sok rangos versenyen szerepeltek jó eredménnyel. Ez a blog sorozat hivatott bemutatni a 22 magyar borvidékünket lépésről lépésre, hogy jobban elmélyedhessél Te is a borászat szépségeiben és kedvet kapj minél több jó hazai bor kipróbálására.
Borvidékeink:
Sopron (Soproni borvidék), Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék), Zala (Zalai borvidék), Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék), Badacsony (Badacsonyi borvidék), Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Balatonboglár (Balatonboglári borvidék), Pannonhalma (Pannonhalmi borvidék), Mór (Móri borvidék), Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék), Neszmély (Neszmélyi borvidék), Tolna (Tolnai borvidék), Szekszárd (Szekszárdi borvidék), Pécs (Pécsi borvidék), Villány (Villányi borvidék), Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék), Kunság (Kunsági borvidék), Csongrád (Csongrádi borvidék), Mátra (Mátrai borvidék), Eger (Egri borvidék), Bükk (Bükki borvidék), Tokaj (Tokaji borvidék)
Soproni borvidék – Sopron a Kékfrankos fővárosa
“Ez a borvidékünk Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőnek.
Borvidék fejlődését mutatja, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 1987-ben a „szőlő és bor városa” címet adományozta Sopronnak. A Soproni borvidékhez 2000. június 13-tól hivatalosan hozzátartozik a Kőszegi körzet is, összesen 259 hektár szőlővel.
A Soproni körzet a Kárpát-medence egyedülálló táján, az Alpok lába, a Fertő tó, a Sopron–Vasi-síkság által ölelt lankákon terül el. Legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, dombokon mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába. A Világörökség Bizottság a Fertő tavat a környező településekkel együtt 2001-ben kultúrtájként vette fel a világörökségi listára. A Fertő tó vidéke az érdekességek egyedülálló változatosságát tárja elénk. Több részre osztják a klimatikus határok, így a viszonylag kicsiny területen belül rendkívül változatos állat- és növényvilág létezik. Kontinentális alföldi sztyeppei tó, szubmediterrán dombok és szubalpin hegyek, értékes szikes puszták, valamint magashegységek bebarangolása vár a turistákra. A tó környéke már 8000 éve különböző kultúrák találkozópontja. Az emberi tevékenység és a különleges földrajzi környezet egyedi kulturális tájegységet hozott létre az évezredek folyamán. A természeti szépségek mellett jelentős a népi építészete, a XVIII . és XIX. századi kastélyok pedig történelmi látványosságot jelentenek. Magyar oldalról a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő tavi részének teljes területe, valamint Fertőboz, Fertőrákos község kőfejtője, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély és környezetük tartozik a világörökséghez. A szomszédos oldalról a Neusiedlersee Seewinkel vizes élőhelyeinek területe és a műemléki védelem alatt álló Ruszt belvárosa részesei a világörökségnek. Az éghajlati feltételek mellett a talaj és a víz magas sótartalma is hozzájárult a húszezer éves Fertő tó és a környező táj biológiai sokféleségéhez. Kontinentális sós vízi élőhelyek Európában csak a Kárpátmedencében fordulnak elő. A vidék sajátosságaihoz tartozik a sűrű náddal borított nagy felszín, a 80 sós mocsárfolt és a dombvidéki szőlők.
A monarchia idejében a szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron–Ruszt– Pozsony néven, hasonló fajták és művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok, a történelem viharai külön fejlődési pályára állították a borvidéket. Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. Borvidékünk karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Ma Ruszt elsősorban a fehérszőlőfajtákról és az aszúról (Ausbruch) híres, a Soproni borvidéken pedig a kék szőlő, főleg a Kékfrankos termelése kiemelkedő. Jelentősek még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is. A fehérborfajták közül a Zöld veltelini, a Chardonnay, a Tramini, a Zenit, a Sauvignon blanc és a Korai piros veltelini a legelterjedtebb. A borvidék érdekessége, hogy az itteni klíma a késői szüretelésű desszert borok előállításának is kedvez. Ezek a borok nem új keletűek vidékünkön, jelenlétük a XVI. századra vezethető vissza. Ma már történelem: Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait a múlt század harmincas éveiben. Azóta már fogalom, legenda lett…” Forrás: www.soproniborvidek.hu
Soproni borászok:
ÁKOS BORÁSZAT, FÉNYES PINCÉSZET, FERENCZY ATTILA, FERENCZY PINCZE, GANGL BORÁSZAT, HERMANN PINCE, IVÁNCSICS PINCÉSZET, JANDL PINCÉSZET, LŐVÉR PINCE, LUKA PINCÉSZET, PÁLOS PINCE, PFNEISZL PINCÉSZET, ÍGY SZERETEM AZ ÉLETET!, ROLL PINCÉSZET, STERLIK PINCE, TÖLTL PINCÉSZET, TASCHNER BORHÁZ, VINCELLÉR-HÁZ, VINEX BORÁSZAT, WENINGER PINCÉSZET
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: